Hír

A horganyzott acél hegesztésénél a cinkréteg megléte nehézségeket okozott. A főbb problémák a következők: a hegesztési repedések és pórusok fokozott érzékenysége, a cink párolgása és füstje, az oxid salak záródása, valamint a cinkbevonat olvadása és károsodása. Ezek közül a fő probléma a hegesztési repedés, a léglyuk és a salakzáródás,
Hegeszthetőség
(1) Repedés
A hegesztés során az olvadt cink lebeg az olvadt medence felületén vagy a varrat gyökerénél. Mivel a cink olvadáspontja jóval alacsonyabb, mint a vasé, az olvadt medencében lévő vas először kristályosodik ki, és a hullámos cink beszivárog az acél szemcsehatára mentén, ami a szemcsék közötti kötés gyengüléséhez vezet. Sőt, a cink és a vas között könnyen képezhető intermetallikus rideg vegyületek Fe3Zn10 és FeZn10, ami tovább csökkenti a hegesztett fém plaszticitását, így a szemcsehatár mentén könnyen megrepedhet és a hegesztési maradékfeszültség hatására repedések keletkeznek.
A repedésérzékenységet befolyásoló tényezők: ① A horganyréteg vastagsága: a horganyzott acél horganyrétege vékony és a repedésérzékenység kicsi, míg a tűzihorganyzott acél horganyrétege vastag és a repedésérzékenység nagy. ② Munkadarab vastagsága: minél nagyobb a vastagság, annál nagyobb a hegesztési visszatartó feszültség és annál nagyobb a repedésérzékenység. ③ Horony rés: rés
Nagyobb, nagyobb repedésérzékenység. ④ Hegesztési módszer: a repedésérzékenység kicsi kézi ívhegesztés esetén, de nagyobb CO2-gázzal védett hegesztés esetén.
Repedések megelőzésének módszerei: ① Hegesztés előtt nyissa ki a V-, Y- vagy X-alakú hornyot a horganyzott lemez hegesztési helyén, távolítsa el a horony közelében lévő horganyréteget oxiacetilén- vagy homokfúvással, és ellenőrizze, hogy a hézag ne legyen túl nagy, általában körülbelül 1,5 mm. ② Válasszon alacsony Si-tartalmú hegesztőanyagokat. Árnyékolt gázhegesztéshez alacsony Si tartalmú hegesztőhuzalt, kézi hegesztéshez titán és titán-kalcium típusú hegesztőrudat kell használni.
(2) Sztóma
A horony közelében lévő cinkréteg ívhő hatására oxidálódik (ZnO képződik) és elpárolog, és fehér füstöt és gőzt bocsát ki, így nagyon könnyű pórusokat okozni a varratban. Minél nagyobb a hegesztőáram, annál súlyosabb a cink párolgása és annál nagyobb a porozitásérzékenység. Titán típusú és titán-kalcium típusú fényes hegesztési szalagok használatakor nem könnyű a közepes áramtartományban pórusokat előállítani. Azonban, ha cellulóz típusú és alacsony hidrogén típusú elektródákat használnak a hegesztéshez, könnyen előfordulhatnak pórusok alacsony és nagy áram alatt. Ezenkívül az elektróda szögét 30–70 °-on belül kell szabályozni, amennyire csak lehetséges.
(3) Cink párolgása és füst
Amikor a horganyzott acéllemezt elektromos ívhegesztéssel hegesztik, az olvadt medence közelében lévő cinkréteg ZnO-vá oxidálódik, és ívhő hatására elpárolog, és nagy mennyiségű füst keletkezik. Ennek a füstnek a fő összetevője a ZnO, amely nagy serkentő hatással van a dolgozók légzőszerveire. Ezért a hegesztés során gondoskodni kell a megfelelő szellőzésről. Ugyanezen hegesztési specifikáció szerint a titán-oxid típusú elektródával történő hegesztéskor keletkező füst mennyisége alacsony, míg az alacsony hidrogéntartalmú elektródával történő hegesztéskor keletkező füst mennyisége nagy. (4) Oxidzárvány
Ha kicsi a hegesztőáram, a hevítés során képződött ZnO nem könnyen távozik, ami könnyen előidézheti a ZnO salak bejutását. A ZnO viszonylag stabil, olvadáspontja 1800 ℃. A nagy ZnO zárványok nagyon kedvezőtlenül befolyásolják a hegesztési varrat plaszticitását. Titán-oxid elektróda használatakor a ZnO finom és egyenletes eloszlású, ami csekély hatással van a plaszticitásra és a szakítószilárdságra. Ha cellulóz típusú vagy hidrogén típusú elektródát használnak, a hegesztési varratban a ZnO nagyobb és több, és a hegesztési teljesítmény gyenge.